A Hivatalos Citrompótló Blog

Utolsó hét a koleszban... Igenám, na de milyen!

Mindenki hazaköltözött már, csak az érettségizők vannak bent. Momentán 9 ember. A máskor zsivallyal telt folyosók most kihaltak, üresek. Ha végigmegy rajtuk az ember, úgy érzi magát mint egy középkategóriás horrorfilm főszereplője. Minden szoba zárva, kivéve 3-at a szinten. Nevelő csak egy, az is a lányoknál. 22:51 az idő, én pedig a máskor oly nehezen megszerezhető nevelői gépen írom ezeket a sorokat. Kicsit olyan érzés ez, mint a Legenda vagyok című filmben. Egy teljes életközösség hagyott itt minket, és tök egyedül bármihez hozzáférhetünk. Akár hajnalig keménypornót futtathatnék ezen a gépen. Egész éjszaka a tanítóképzős csajokat bámulhatnám a tanuló ablakából

Szerdán érettségin. Szarul állok. 22:54 az idő, és ezt az idióta blogot írom. 4 év emlékei tűnnek most fel, 4 évet kell eltemetnem úgy, hogy pénteken kelek fel utoljára ezen a helyen. Mindezt úgy, hogy mások már elmentek, és néhányadmagammal tartom a frontot, mint az ókori tekercseket őrző szerzetesek a hegyekben valamikor a középkor derekán. Mi vagyunk az utolsók. Az utolsók, akik még hagyhatunk itt valami nyomot, utána eltűnünk a süllyesztőben, és elfelejt minket ez a hely, csak a szobák őrzik meg a testünk szagát még egy darabig. (na meg persze pár rongálásunkat és firkálásunkat)

Istenemre mondom, hátborzongatóan csodás érzés!

Tegnap este megkönnyeztettem a gyíkot a wc-n, mikor hirtelen olyan érzésem támadt mint a nyilvános budin...figyelnek...gondoltam csak a sok stressz hozta ki belőlem már megint az üldözési mániát, mikor felnéztem az ablakba és egy galambbal szemeztem.Temérdek lehetőség futott át az agyamon...kezdve attól, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal ilyen magaslatokra fejlesztette ügynökeinek rejtőzési módját és tudnak a hitleres sörömről amit még Olaszországból hoztam... egészen Alfred Hitchcock Madarak című filmjéig... mígnem arra jutottam, hogy valószínűleg csak egy békés galamb.

Japánban a galamb megjelenése mind a mai napig szerencsés előjelnek számít...úgyhogy ha ezt nézem, még megnyugvást is nyújthatna így szóbeli érettségi előtt, csak egyetlen apró bökkenő van...ez nem Japán, ez Magyarország...itt a galamb maximum a fejedre szarik de szerencsét nem fog hozni...

És ha bárkiben is felmerülne a kérdés, mi olyan nagy szám egy galambban...megmondom, semmi, de egy vidéki kispolgárnak sokszor csak egy apróság a nap csúcspontja, lehet, hogy éppen egy galamb az ablakban...

Végezetül pedig egy bizonyíték arra, hogy Hitchcock filmje nem a puszta fantázia szüleménye: https://www.youtube.com/watch?v=6OStX_wrWGg&eurl=http://www.kreten.hu/fooldal.php?f=45

 

 

íme egy rövid novella:

A szovjet tiszt halála

A szovjet tisztnek már nagyon kellett vizelnie, ezért fogta magát, és kiment a barakkból az éjszakába. Friss ösvényt taposott a térdig érő hóban, amíg egy fához nem ért. Megállt előtte. Jól fel volt öltözve, több rétegben is, ezért hosszú időbe telt, amíg minden ruhaneműt kigombolt, félregyűrt, felhajtott. Mire elővette azt a bizonyost, halálra fagyott.

Egész éjszaka havazott, reggelre teljesen beterítette hulláját a hó. Sokáig keresték, de nem találták meg sehol.

A hó még sokáig hibernált állapotban tartotta a testet. Évekkel később egy arra járó medve kiszagolta és kiásta. Mivel elég éhes volt, elkezdte enni a fejétől lefelé. De mivel a medvéknek is véges az étvágyuk, ezért csak a lábáig jutott. Arra járó szovjet vadászok lelőtték a medvét, és megtalálták a két lábat. Az egyenruha még látható volt, így sikerült beazonosítani, hogy a személy katona volt. Később sírt emeltek neki, mint ismeretlen szovjet katonának, aki hősi halált halt a harcokban. A két láb (illetve már csak a hozzájuk tartozó csontok) ma is ott pihennek a temetőben.

Ottó rájött valamire a héten. Rájött, hogy miért tetris a tetris. Ottó nemhiába matek zseni. A "tetra" ugyebár négyet jelent. A tetrisben pedig minden alkotóelem 4 kis négyszögből áll, minden lehetséges elrendeződésben. Elkezdett érdekelni a dolog, honnan is jött ez a zseniális találmány, hát íme:

 Talán nincs is olyan számítógéppel rendelkező ember a Földön, aki ne játszott volna már legalább egyszer a Tetrisszel, amit egykor két orosz programozó talált fel. Alekszej Padsitnyov ötlete meglehetősen egyszerű volt, és a Pentamino orosz játékon alapult. Az akkor 29 éves férfi egy üvegbe dobott különböző hosszúságú négyszögletes rudakat. Ha az egyik ráesett a másikra, akkor az adott sor telítődött és így tovább. A játéknak akkor volt vége, amikor valamelyik sor elérte az üveg peremét.

Az "élő programot" Alekszej Padsitnyov barátja, Vagyim Geraszimov írta meg számítógépes nyelvre úgy, hogy az alkalmazás bármelyik IBM számítógépen futtatható volt. A két férfi órákon át játszott az új játékkal. Akkor még nem is gondoltak arra, hogy a szoftvert el kellene adniuk vagy terjeszteniük kellene.

A Tetris így elindult világhódító útjára. Akkor még nem voltak szoftverboltok, a játék egyszerű mágnes­le­me­zeken cserélt gazdát és megfertőzött mindenkit, aki a közelében volt. Az akkor csupán 16 éves Geraszimov büszke volt a játékára, miként Padsitnyov is, utóbbi azonban ekkor még hiába próbálta meg eladni valakinek a Tetrist - az senkinek sem kellett. A megoldást az jelentette, hogy Padsitnyov a Szovjet Tudományos Akadémiának dolgozott és a találmányra hamar felfigyeltek. Kis idő múlva ez a játék lett a Szovjetunió egyik legsikeresebb exportcikke.

A logikai program terjedését a vasfüggöny sem tudta megállítani és sokan felismerték a Tetris értékesítésében rejlő lehetőségeket: sok pénzért eladták vadidegen cégeknek azokat a tulajdonjogokat, amelyekkel nem is rendelkeztek. Az 1980-as évek nem kevesebb mint egy féltucat vállalat jelentkezett, mint a szoftver tulajdonjogainak kizárólagos birtokosa. A Tetris több száz millió dolláros bevételt hozott a konyhára, akár mobiltelefonban született újjá, akár a Nintendo Game Boy készülékében.

A két orosz azóta az Egyesült Államokban él és programozással foglalkoznak. Geraszimov 16 éves korában írásban lemondott a Tetrisszel kapcsolatos minden jogáról. Lehet azóta megbánta ezt, bár alighanem sem ő, sem Padsitnyov nem gondolták, hogy a találmányuk ilyen sikeres lesz. A Tetris az 1980-as évek végén jutott el Magyarországra. A játék népszerűsége azóta is töretlen annak ellenére, hogy nem három dimenziós (bár ilyen is készült már), nincsenek komoly hardverigényei, nem kell a kezeléséhez kézikönyv sem - egyszerűen csak szórakoztat.

Figyelem!

Ma van a nemzetközi törölközőnap Douglas Adams, a Galaxis útikalauz stopposoknak című zseniális regény szerzőjének emlékére. Aki csak teheti viseljen törölközőt egész nap. Részlet a regényből:

"A törülköző, írja az Útikalauz, a lehető leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos. Egyrészt komoly gyakorlati értéke van: beletakarózhatunk, hogy meleghez jussunk, míg átugrándozunk a Laglan-Béta hideg holdjain; heverhetünk rajta, míg a Santagrinus-V ragyogó, márványhomokos tengerpartjain szívjuk a sűrű tengeri levegőt; felvitorlázhatjuk vele minitutajunkat, míg lefelé sodródunk a lassú, lomha Moth folyón, takarózhatunk vele, miközben Kakrafoon sivatagainak vörös csillagai ragyognak ránk, megnedvesíthetjük és fegyverként használhatjuk kézitusában, fejűnkre tekerhetjük, hogy távol tartsuk a mérges gőzöket, vagy hogy elkerüljük a Traal bolygó Mohó Poloskapattintó Fenevadjának pillantását (észvesztően ostoba állat, azt hiszi, ha ő nem lát téged, te se látod őt - annyi esze van, mint egy cipőtalpnak, de nagyon-nagyon mohó), veszély esetén vészjelzéseket adhatunk vele, és természetesen bele törölközhetünk, ha még elég tiszta hozzá.

Másrészt, és ez a fontosabb, a törülközőnek roppant pszichológiai jelentősége van. Miért, miért nem, ha a strag stoppos észreveszi, hogy a stopposnak van törülközője, azonnal föltételezi, hogy fogkeféje, arctörlője, szappana, doboz kétszersültje, kulacsa, iránytűje, kötélgombolyagja, szúnyogriasztója, esőkabátja, űrruhája stb. is van. Sőt a strag boldogan odakölcsönzi a stopposnak a felsoroltak vagy egy tucat egyéb tétel bármelyikét, melyet a stoppos véletlenül "elvesztett". A strag úgy gondolkodik, hogy aki széltében-hosszában bejárja stoppolva a galaxist, nomádul és csövezve él, hihetetlen nehézségekkel néz farkasszemet, és győz, és még azt is tudja, hogy hol a törülközője - az igazán olyan valaki, akit komolyan kell venni."

Másnap

A nagy részegedések mindig megmaradnak emlékként, és egy-egy baráti beszélgetés alkalmával felelevenednek újra és újra. "Csak a szépre emlékezem" mondja a bölcs rigmus. És valóban, a másnapokról már kevésbé szeretünk nosztalgiázni.

Miért is iszik alkoholt az ember. Keresi a mámorban a boldogságot, szeretné levetni a gátlásait, el akarja feledni a bút, stb. És valóban, ahol többen összegyűlnek, ott előkerülnek a különböző szeszes italok, és szép lassan mindenki lerészegedik. Minő furcsa iróniája a természetnek: az embert 70%-ig felépítő víz elvonása és az alkohol felhalmozása a cél. Minél többet iszik az ember, annál jobban kiszárad. Aztán vége a daj-dajozásnak, mindenki aludni tér, és ez is meglepően könnyen megy. Az ember bizakodik, talán hánytam egy-kettőt, de az még belefér. El is alszom gyorsan, vége is lesz hamar.

Aztán az ébredéssel egy új világ kezdődik. A másnap világa. Az emberi életet adó víz a szánkból, mindenünkből nagy részt eltávozott, vizet akarunk inni, a gyomrunkban mintha háború dúlna, a fejünk szét akar hasadni. Elhangzik a jól ismert mondat:"Soha nem iszom többet". Mindenki másra esküszik a másnapot mulasztó módszerek közül. Én azt mondom, ez mindenkinek kijár. Egy éjszakán keresztül mérgezted magad, csupán azért, hogy egy hamis mámort átélj, viseld a büntetést miatta. Vedd észre reggel, hogy mit is tettél. A másnap bűnhődés, tanulság, szükséges rossz.

Tegnap nagyon másnaposan ébredtem. Úgy fájt a fejem, hogy nem tudtam visszaaludni. Még a kávét se fogadta be a szervezetem. És elmúlt.

Miért írnak az emberek blogot? Ugyanazt szolgálná mint a féltve rejtegetett kis napló? Csak magad miatt írsz bele, de senkit sem érdekel.És valóban, senkit sem érdekel. Engem sem érdekel más emberek blogja, a sajátomat sem olvasnám. Mégis sokan csinálják és sokan olvassák. Az internet teszi? Nem, az internet csak egy másodlagos, harmadlagos valami. Mások tájékoztatása, szórakoztatása lenne a cél? Nehéz dolog, kevés embernek sikerül.

Ezt a blogot azzal a célzattal nyitottuk, hogy az ég világon senki se nézze meg. Ha lesznek látogatók, sajnos az értelmét veszti. Úgyhogy ne gyertek!