Nos, hát igen. Ez van. Mindig akadnak olyan korszakok az ember életében, amikor azt a kurva drága múzsát nem tudja felkelteni mély álmából. Most ez van velünk is. A november tipikusan egy ilyen hónap. Amikor szar az idő, de még tél sincs, meg már ősz se, a nyárra már nem is emlékszünk. A havi posztok száma átlagosan 5-6-ra tehető, november derekán pedig egyetlen árva bejegyzéssel kell szégyenkeznünk. Na jó, ez már a második. Ez bizonyára a zh-k számának növekedésével és a vizsgaidőszak rémesen rohamos közeledésével is összefüggésben van. Bár az igazi, vérbeli profi bloggernek ez nem mentség. Mi pedig (hát, valljuk be, na) azok vagyunk. Akik szeretnek minket, azok továbbra is velünk tartanak, és küldenek csokit, sósmogyit meg jóságport. Ja, meg pénzt. Persze csak azért, hogy a blog költségeit fedezni tudjuk(Dimitrij Zehalov fizetése, kutatócsoportok szervezése, villanyszámla, az írás közben nyakunkat maszírozó maláj örömlányok bére, ésatöbbi, ésatöbbi...) Hogy valami érdekes is álljon itt: A most bevont papír kétszázason nem is Károly Róbert, hanem a tervező egyik barátjának arcképe látható. Ez milyen már?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.