Pepe rágyújtott egy cigarettára. Végre, gondolta magában, már hiányzott neki egy kis lazítás. Sokat vezetett, fáradt volt, és egy kicsit másnapos is persze. Gyengéden rátámaszkodott a motorháztetőre, és kifújta a füstöt. Laca ekkor lépett ki a vegyeskereskedésből kezében egy üveg sörrel. Pepe kicsit neheztelt rá, amiért kétszer is lemondott egymás után a sofőr szerepéről különböző indokokkal. De haragudni sose tudott rá igazán. Elővette a kis zsebnoteszét, ami már elég rongyosra morzsolódott az út során. Elkezdte lejegyezni a mai nap eseményeit is, ahogyan az egész utazás során tette. Próbált visszaemlékezni a tegnap este homályos történéseire. Buli a parton, Laca hány egy fa mellett, Zsolti szeretkezik egy lánnyal a sátorban, egy nehezen felidézhető házibuli, meztelenkedés valahol, menekülés a rendőrök elől... Enyhe mosollyal nyugtázta, hogy tegnap is szép napot zártak.
Laca leült a kocsma tornácára, Zsolti a fagyis lányt fűzte az út melletti bódéban. Tálosi lement a partra fürödni. Ezt sose tudta megunni. Pepe kicsit örült is neki, hogy egyedül lehet, és gondolkozhat egy kicsit nyugodtan. Elkezdte számolni a pénzét, gyors számvetést tartott, rápillantott a bankkártyájára. Sok pénzt költöttek, de nem aggódott az út folytatását illetően. Nemrég tértek csak át a déli partra. Azt mondják, itt jobbak a kempingek. Ki tudja... Ahogy kezdett tisztulni az agya, jöttek elő sorra az emlékek: az első sátorverés, a holland lányok, az osztrák fazontól vásárolt marihuána, a meztelen rohanás a búzatáblák között, az első pincelátogatás,Tálosi hajnalig tartó keresése a városban...
Ekkor pillantotta meg a disznókat, akik kivándoroltak az úttestre. Mókásnak találta, nevetett is rajta egy kicsit. Lehettek vagy 8-an. Ment is értük egy bajszos gazda, majd Laca és a kocsmáros is. Azok pedig visítva szaladtak szerte, a helyzet kezdett egyre viccesebb lenni, legalábbis Pepe számára. Nemsokára a fagyis lány is besegített, ebből fakadóan pedig Zsolti is. Mire sikerült visszaterelni a jószágokat, Tálasi visszatért a partról, oldalán 2 lánnyal. -Beférnek még, ugye?-kérdezte. Senki sem kérdőjelezte meg, hogy be.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.