Másnap

A nagy részegedések mindig megmaradnak emlékként, és egy-egy baráti beszélgetés alkalmával felelevenednek újra és újra. "Csak a szépre emlékezem" mondja a bölcs rigmus. És valóban, a másnapokról már kevésbé szeretünk nosztalgiázni.

Miért is iszik alkoholt az ember. Keresi a mámorban a boldogságot, szeretné levetni a gátlásait, el akarja feledni a bút, stb. És valóban, ahol többen összegyűlnek, ott előkerülnek a különböző szeszes italok, és szép lassan mindenki lerészegedik. Minő furcsa iróniája a természetnek: az embert 70%-ig felépítő víz elvonása és az alkohol felhalmozása a cél. Minél többet iszik az ember, annál jobban kiszárad. Aztán vége a daj-dajozásnak, mindenki aludni tér, és ez is meglepően könnyen megy. Az ember bizakodik, talán hánytam egy-kettőt, de az még belefér. El is alszom gyorsan, vége is lesz hamar.

Aztán az ébredéssel egy új világ kezdődik. A másnap világa. Az emberi életet adó víz a szánkból, mindenünkből nagy részt eltávozott, vizet akarunk inni, a gyomrunkban mintha háború dúlna, a fejünk szét akar hasadni. Elhangzik a jól ismert mondat:"Soha nem iszom többet". Mindenki másra esküszik a másnapot mulasztó módszerek közül. Én azt mondom, ez mindenkinek kijár. Egy éjszakán keresztül mérgezted magad, csupán azért, hogy egy hamis mámort átélj, viseld a büntetést miatta. Vedd észre reggel, hogy mit is tettél. A másnap bűnhődés, tanulság, szükséges rossz.

Tegnap nagyon másnaposan ébredtem. Úgy fájt a fejem, hogy nem tudtam visszaaludni. Még a kávét se fogadta be a szervezetem. És elmúlt.